Rólunk
Segítek neked – kibővült csapattal, új helyen
Könyvelés – Debrecen
Legyen az előre az irány – szívesen segítek
Könyvelősdi
Közgazdászként diplomáztam, huszonharmadik éve könyvelek valamilyen formán, hatodik éve saját vállalkozás keretein belül.
A lelkes könyvelők közzé tartozom, nagyon szeretem a munkám; magát a munkát és benne az embereket is. Szerintem ez a könyvelősdi picit olyan, mint egy párkapcsolat: meg kell találni az igazit. A szakma, a munka, a határidők nagyon fontos részei a vállalásomnak, de az emberi kapcsolat és egymáshoz való hozzáállás az alapja, építeni arra lehet – igazán jót, igazán jóra…hogy ne a sok esetben jellemző halálosan unalmas, állandóan tehernek érzett valami legyen, amikor gondterhelten veszed fel a telefont a könyvelővel szemben ülve és a világ összes fájdalmával a hangodban mondod a hívó félnek, hogy a „könyvelőnél vagyok”.
Én nagyon nem ezt és nagyon nem így szeretem. Azon igyekszem a kezdetektől fogva, hogy ne ez az érzés legyen hozzám jönni, velem bármilyen formán kontaktálni, együtt dolgozni. Nyilván nem a könyvelőnél töltött idő lesz a programok netovábbja és nem sok kis új könyvelőt akarok kitanítani az ügyfelekből, csak szeretnélek érdekeltté tenni a saját dolgaidban méginkább. Szeretném megmutatni, hogy a könyvelés egy izgalmas dolog és az együttben óriási erő rejlik.
Jó ügyfél/jó könyvelő…szerintem
Kezdem magunkkal (a könyvelőkkel), mert úgy az illendő. Meglátásom szerint a korábbi „szent könyvelő korszak” véget ért…az, amiben a könyvelő mindent is tudott, ahol a könyvelő-ügyfél kapcsolat a mennyi az áfa kontextusban gyakorlatilag kimerült; amiben a szakmának kicsit fejébe szállt a dicsőség, az ügyfelek talán kicsit el is lustultak és megelégedtek azzal, ha tudták mennyi adót kell fizetni. Lehet sarkos így kimondva, de nyilván sokkal könnyebb változtatni, ha tudjuk, hogy mi nem állja már meg a helyét a mai világban, miben kell másnak lenni. És egyébként hála az égnek az irányváltásért.
Szerintem amennyire létezik jó könyvelő, pont ugyanannyira létezik innen nézve jó ügyfél is. A jóság pedig az egymással szembeni tisztességes kommunikációt, egymás munkájának megbecsülését (ami nem a könyvelési díj kifizetésével egyenlő) és az együtt dolgozni akarás vágyát és igényét jelenti. Tulajdonképpen semmi kuriózum nincs benne, bármely más üzleti kapcsolatra vagy akár a hétköznapokra is simán ráhúzható „elvárás”. Hiszem, hogy nincs hülye kérdés sem oda, sem vissza…én könyvelni tudok, ahhoz értek…de nem tudok kereskedni, autósiskolát vezetni, napelemet telepíteni, szoftvert fejleszteni, de még csak a patikában expediálni sem és még sorolhatnám. A könyvelés a szakmám, abban tudok többet, ahogyan az ügyfeleim is a saját szakmájukban. Szívesen és örömmel segítek az összefüggéseket megérteni, sokkal könnyebb a dolgokat az elején tisztázni, mint a hibákat és félreértéseket utólag korrigálni.
Én ebben hiszek. Mindig is igyekeztem ezt az aspektusát megfogni a közös munkának és az ügyfeleim is így gondolkodnak…van igény a személyes találkozásra, a folyamatos kommunikációra, a bátran kérdezésre…ez adja a közös munka esszenciáját.
Tömény munka vs „te is lehetsz szabadságon”
Nem a klasszikus nyolctól négyig munkarendben dolgozom, az ügyfélköröm egy része sem. Velük ismerjük már egymást annyira, hogy tudjam, kinek nem írok négy után és kik azok, akik az éjjeli műszakban aktívak, amikor már csend van náluk, mert a gyerekek alszanak. Ők pedig tudják, hogy mikor megyek szabadságra és ahhoz igazodnak.
Annyit változott a világ és vele együtt az időbeosztásunk is, hogy a klasszikus munkarendet felváltotta a rugalmas hozzáállás és időbeosztás, vállalkozóként/cégvezetőként közösen alakítjuk ki a munkarendünket.
Ciki a szatyor?
Azt, hogy szatyorban hozod a könyvelési anyagot vagy egyben érkezik elektronikus úton, maximálisan a te döntésed. Ha neked egyébként a munkafolyamataid olyanok, hogy úgyis kinyomtatod vagy online pénztárgépes másfél méter hosszú számláid vannak (én sem szkennelgetném a könyvelő kedvéért), akkor papír alapon is szívesen fogadom. Teljesen mindegy…pontosan ugyanaz jön ki a végén, úgyhogy nem, nem ciki. Előbb-utóbb mindenki elengedi a szatyrot úgyis, de nem baj, ha te még nem vagy csak a fél fülét.
Segítek megtalálni a jót
Bizonyos tekintetben én is pont ugyanazt az utat járom be a munkám során, mint te. Én is megoldásokat keresek, amelyekkel lehet könnyebben dolgozni, időt nyerni, amit aztán más területre, családra, barátokra, magamra lehet fordítani. Senki nincs könnyű helyzetben, mert ömlenek ránk az ilyen-olyan szoftverek, programok, alkalmazások és mert a sok könnyítésben felfal bennünket az adminisztráció. Nem egyszerű megtalálni a nekünk jót és hasznosat a sokaságban, de eddig mindenkivel rábukkantunk a neki passzoló, rászabott megoldásokra, amikkel valóban sikerült egyszerűsíteni, átláthatóbbá tenni munkafolyamatokat. Nyilván nem ismerek minden piacra dobott terméket, szolgáltatást. Viszont teljes mértékben nyitott vagyok ebbe az irányba és több olyan – kisebb-nagyobb – szakmai közösség tagja vagyok, ahol folyamatosak a tapasztalatcserék.
Tartani kell a mértéket és igazodni a saját léptékünkhöz, hogy semmi ne legyen egyszerre túl nagy falat. Remek lehetőségek vannak, nyilván szinte soha nem ingyen, de tudomásul kell venni, hogy ebbe is be kell fektetni (és hát mi sem ingyen dolgozunk). Széles és színes a paletta, egy-egy fejlesztőnek olyan gondolatai vannak, amik talán nekünk soha nem jutnának eszünkbe.
Szívesen segítek megkereseni, -találni a jót, amivel hacsak egy picit is, de előrébb lehetsz…időben, munkában, a mostmár ezt is tudom érzés örömében. Aztán a sok kis lépés egy naggyá összeáll és akkor jöhet a következő.
Digitalizáció és kis pajtása a MI
Az utóbbi pár év kétségtelenül nagy vívmánya a digitalizáció, mint átfogó fogalom…picit olyan, mint az elektronikus dokumentum – jó sok mindent lehet érteni alatta. Tapasztalati szinten elsősorban a saját oldalamat tudom nyilván mondani…tartottunk szakmán belül ott is, hogy szégyelljük magunkat, ha továbbra is papír alapon könyvelünk…ott is, hogy semmi szükség nem lesz a munkánkra, mert nem férünk el már a digitalizáció mellett. Napjainkban pedig ott járunk – nagyon lesarkítva -, hogy mindenkinek Al fog könyvelni, meg tanácsot adni.
A mesterséges intelligenciával én is még csak ismerkedem. Bámulatos és félelmetes egyszerre, olyan vegyes rácsodálkozás részemről: atyaúristen és atya úr isten.
Szerintem Al remekül tudja elemezni a számokat, szép kerek mondatokba leírni a következtetéseit, akár még egy döntés megalapozásához is remek lehet…de csak munkaeszköz. A személyes tanácsadást és a személyre szabott megoldáskeresést nem oldja meg, a döntéssel kapcsolatos félelmeket, kételyeket, reményeket nem tudja kezelni.
Azt gondolom, hogy a digitálisnak hívott dolgok egy jó része teljesen hasznos és sokat egyszerűsít vagy könnyít a napi feladatokon, szinte bármilyen területen, mindemellett nem kell mindenáron mindent azonnal eldobni és „digitálisra cserélni”, mert iszonyú könnyű elveszni benne. A nyomás persze megvan itt is, ott is: az akkor vagy jó vállalkozó/könyvelő, ha digitális vagy jelmondatok tudják frusztrálni az embert, ha hagyja. Pedig lehet már azt sem tudjuk, mit jelent pontosan, mert a csapból is ez folyik.
A digitalizáció terén kétségkívül haladni kell könyvelőnek is, ügyfélnek is, de versenyt nem érdemes csinálni belőle. Ha hagyjuk, hogy mindenki a saját tempójában haladjon, sokkal nagyobb lehet benne az öröm és sokkal boldogabb a bejárt út. Saját tapasztalataim legalábbis egyértelműen ezt mutatják.
Amit biztosan nem vállalok
Adószámos magánszemélyek, civil szerveztek, háziorvosok könyvelését egészen biztosan nem vállalom, de kiváló kollégák vannak a feladatra.
Szeritem soha senki nem maradt segítség nélkül, de a feltett kezes nem tudom egyáltalán nem ér. Rakjuk össze együtt a megoldást, például ezekben a kérdésekben:
- a KSH összes és a bank monitoring kérdőíveinek kitöltésében szívesen segítek, amelyekhez nálam vannak adatok, de nem ér az egészet az én nyakamba varrni.
- nem tartom feladatomnak a tevékenységi körök megválasztását és az utánajárást, hogy mihez milyen végzettség kell és hová kell bejelenteni. Szívesen segítek a hol találod kérdésben, de a bogarászást nem vállalom.
- a munkaszerződések, az ahhoz kapcsolódó tájékoztatók, a munkaköri leírások elkészítése sem kötelező feladatom.
- a tárhelyes üzeneteket szinte teljes egészében megkapom én is a meghatalmazásaink révén, de muszáj, hogy te is nyomonkövesd. Az üzenetről kapott emailed továbbítása nekem egyáltalán nem ér. Semmilyen tekintetben. Lépj be, töltsd le és azt küldd tovább, szívesen segítek a megoldásában.
Vegyük fel a kapcsolatot
Ha úgy érzed, hogy bármiben a segítségedre lehetek ami könyvelés, akkor ne habozz.