Szabadságkiadás változása

SZABADSÁGKIADÁS VÁLTOZÁSA

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása értelmében: „(4a) A munkáltató a  118.  § (1) és (2) bekezdése szerinti pótszabadságot és a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki, amelyre vonatkozó igényét a munkavállalónak legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.”

Eddig kizárólag a szülői szabadság tartozott a fenti paragrafus alá, amely a munkavállalót gyermeke hároméves koráig, évente negyvennégy munkanap erejéig illeti meg, amennyiben munkaviszonya legalább egy éve fennáll. Tartamára a munkavállaló a távolléti díj tíz százalékára jogosult (bizonyos további csökkentő tételek mellett).

Ez bővül 2024. évtől a gyermek(ek) után járó pótszabadsággal, amely az alábbiak szerint alakul: a munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb

a) egy gyermeke után kettő,

b) két gyermeke után négy,

c) kettőnél több gyermeke után összesen hét

munkanap pótszabadság jár.

A fentiek szerinti pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos.

Ezen típusú pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

A 16 év alatti gyermekek után járó pótszabadságot mindkét szülő ki tudja venni amennyiben egy háztartásban élnek a gyermekkel. A gyermek után járó pótszabadságot a munkavállalónak egy megfelelő tartalmú nyilatkozat kitöltésével minden év elején meg kell igényelnie a munkáltatójától. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a munkavállaló mellett a gyermek(ek) adatait, illetve a tényt, hogy a szülő és a gyermek, aki után a pótszabadságot igénybe kívánja venni egy háztartásban élnek.

Az éves szabadságadatok a munkáltatótól kapott fizetési jegyzéken/bérlapon szerepelnek. Célszerű a dolgozónak is folyamatosan nyomon követni ezek alakulását, illetve a könyvelővel időnként leegyeztetni azt.

A MUNKAVÁLLALÓKAT MEGILLETŐ SZABADSÁGRÓL BŐVEBBEN

 115. § (1) A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.
(2) * Munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában
a) a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,
b) a szabadság,
c) a szülési szabadság,
d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának,
e) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó,
f) a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés a)–m) pontjában és (5) bekezdésében meghatározott tartama.

116. § Az alapszabadság mértéke húsz munkanap.

117. § (1) A munkavállalónak
a) huszonötödik életévétől egy,
b) huszonnyolcadik életévétől kettő,
c) harmincegyedik életévétől három,
d) harmincharmadik életévétől négy,
e) harmincötödik életévétől öt,
f) harminchetedik életévétől hat,
g) harminckilencedik életévétől hét,
h) negyvenegyedik életévétől nyolc,
i) negyvenharmadik életévétől kilenc,
j) negyvenötödik életévétől tíz
munkanap pótszabadság jár.
(2) A hosszabb tartamú pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár először, amelyben az (1) bekezdésben meghatározott életkort betölti.

118. § (1) A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb
a) egy gyermeke után kettő,
b) két gyermeke után négy,
c) kettőnél több gyermeke után összesen hét
munkanap pótszabadság jár.
(2) Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos.
(3) A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
(4) * Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra (a továbbiakban: apasági szabadság) jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra a munkavállaló akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal.

118/A. § * (1) A munkavállalót gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg.
(2) A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony egy éve fennálljon.

119. § (1) A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.
(2) A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár.
120. § * A munkavállalónak, ha
a) * megváltozott munkaképességű,
b) fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy
c) vakok személyi járadékára jogosult
évenként öt munkanap pótszabadság jár.

121. § (1) * A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – a szabadság arányos része jár.
(2) A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít.

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről: https://njt.hu/jogszabaly/2012-1-00-00.33#CI

(Forrás: minositettkonyvelok.hu; njt.hu)

Írj nekem